2023

Video installation,laser cutted plexiglass, chain

Variable size

Love is a Cold Coat

The artefact is a coat that is the embodiment of love. It floats in space by chains, which offers the chance for visitors to hide in it. The material of the jacket comes from a mixture of mirror and plexiglass, which actually embodies several important symbols. The primary symbol in relation to the theme is the vulnerability of emotions, and on the other hand, the outside world shining in the reflective surfaces, which, if we consider it, revolves around the issue of love, romance and beauty. This entails the parallel when we want to meet the expectations of the person we love or desire. But as an external person, we can look for an image of ourselves in the other. Not only do we take on and reflect the expectations of others, but we also project reflections on others, what we want to see. Behind the sometimes translucent red Plexiglas, the real person can be found, but also through a window. In order to really be seen by the other, you have to strip off your expectations in order to really reveal yourself to the other.

The art object floats in the center of a water projection in the shape of a shell, while a small splash of water can be heard. The installation actually captures the moment after the birth of Venus. The goddess comes out of the shell naked, pure beauty and love is born, which she dresses with society's expectations

A műtárgy egy kabát, amely a szerelem megtestesítője. Láncok álta lebeg a térben, mely esélyét kínálja annak, hogy a látogatók belebújhassanak. A kabát matériája tükör és plexi keverékéből származik, amely igazából több fontos szimbolikát testesít meg. Az elsődleges szimbólum a téma kapcsán, az érzelmek sérülékenysége, másrészt az a tükröződő felületekben megcsillanó a külvilág, amely ha úgy vesszük a szeretet, szerelem és szépség kérdéskörét járja körül. Ez azt a párhuzamot vonja maga után, amikor a szeretett vagy vágyott személy elvárásainak akarunk megfelelni. De külső személyként önmagunk képmását kereshetjük a másikban. Nemcsak mások elvárásait öltjük magunkra és tükrözzük vissza, de reflexionkat rávetítjük másokra is, amit látni akarunk. A néhol áttetsző piros plexi mögött fellelhető az igazi, ember de az is egy ablakon keresztül. Ahhoz, hogy igazán megláthasson a másik, le kell vetkőzni az elvárásokat annak érdekében, igazán felfedhessük önmagunk a másiknak.

A műtárgy egy kagyló formályu víz vetítés középpontjában lebeg, közben halkan egy kis vizcsopogás, hallható. Az installáció tulajdonképpen a Vénusz születése utáni pillanatot ragadja meg. Az istennő kiszáll a kagylóból mezítelen, megszületik a tiszta szépség és szerelem, melyet a társadalom elvárásaival öltöztet fel .